Hawaii (hawaii nyelven Hawai’i) az Amerikai Egyesült Államok 50. tagállama. Amerika és Ázsia között félúton helyezkedik el a Csendes-óceán közepén, alig több mint 1 millió lakossal. Fővárosa és egyben legnagyobb települése Honolulu.

Lakosságának egyharmada japán, egyharmada polinéz, egyharmada pedig nem ázsiai (főleg fehér) származású. A lakosság természetesen elsősorban a turizmusból él, de emellett fontos szerep jut a mezőgazdaságnak is, kitűnő ananász, kávé és cukornád ültetvények vannak szerte a szigeteken.

A Hawaii szigetek az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozik, ezért indulás előtt feltétlenül be kell szereznünk a vízumot, útlevelünk pedig még minimum fél évig legyen érvényes.

 Történelem

A szigeteket (pontosabban a főszigetet) James Cook fedezte fel 1773-ban és megbízójának, Lord Sandwich-nek a tiszteletére nevezte el Sandwich-szigeteknek. A bennszülöttek először Lono isten reinkarnációjaként tisztelték a felfedezőt, de később, egy lopott dereglye miatt támadt félreértést követő összetűzésben megölték és feldarabolták a brit kapitányt. Az 1900-as évek közepén sok leprozóriumot létesítettek a szigeten. Mára szinte mindegyiket felszámolták.

Földrajz

A Hawaii-szigetek egy vulkanikus hegységrendszer láncainak a tengerből kinyúló csúcsai. A Hawaii sziget legmagasabb pontja a Mauna Kea.

Mauna Kea szent hely a hawaii nép számára. A gyakori hó-koronája miatt „Fehér Hegy”-nek nevezett fenséges csúcsra a polinéziaiak Csendes-óceán szerte a világ legnagyobb tiszteletben tartott helyeként tekintenek. A hegytető Mars-vörös színű kopár salakkúpjai közötti séta tiltott volt az egyszerű emberek számára. Csak a legszentebb életű papok és a törzsfőnökök léphettek a wao akua, vagyis „az Istenek birodalma” földjére. A bazalt-lejtőkön mind a mai napig kegyhelyek, áldozati oltárok, szent helyek és rejtett temetők sokasága található.

Éghajlatára a májustól októberig tartó meleg, száraz nyár és a novembertől április végéig tartó hűvösebb, és csapadékosabb tél jellemző. A Hawaii-szigetek éghajlata kellemes trópusi. A Csendes-óceán kiegyenlítő hatással van a szigetek évi átlaghőmérsékletére. A téli átlaghőmérséklet 22-24 °C körüli, a nyári átlaghőmérséklet többnyire 28 °C feletti. A csapadékeloszlásra a szigetek magashegységeinek elhelyezkedése, valamint a Csendes-óceáni passzátszél északkeleti iránya van hatással.

A szigetek nyugati és déli oldalai szélárnyékoltak, itt az évi csapadékmennyiség 500-1000 mm. Az északi és keleti oldalakra szabadon juthat be csapadék, itt az évi csapadékmennyiség 3000-4000 mm. A Hawaii-szigeteken nincs hőmérsékleti eltérés, így a természetes növényzet a csapadékmennyiségtől függően alakult ki. A szigetek nyugati és déli oldalain szavannák helyezkednek el, az északi és keleti oldalak növényzetét a kedvező csapadékmennyiségnek köszönhetően trópusi esőerdők alkotják.

Növényvilág

A Hawaii-szigeteken rengetegféle trópusi növény, zöldség, gyümölcs, és virág található. Megtalálható a kókuszdió, a bambusz, valamint számos más trópusi égövi fa. A sokféle gyümölcs között gyakori a banán, az ananász, a mangó, ezenkívül is több száz fajta gyümölcs, és zöldségféle. A szigeteken több mint 2000 különböző virágfajta található meg természetes környezetben. Például: hibiszkusz, orchideafélék.

Jelentős városok

Honolulu az Egyesült Államok 50. tagállamának, Hawaii államnak és egyben a Hawaii-szigeteknek a fővárosa. Oahu szigetén található. Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok 44. elnöke is itt született.

Pearl Harbor, az 1941. december 7-i japán támadás helyszíne, ahol megsemmisült az amerikai flotta kétharmada. Az USS Arizona Látogatóközpontban az elsüllyedt USS Arizona roncsainak megtekintése ingyenes a nagyközönség számára.

Érdekességek

Hawaii „hivatalos hala”, a Humuhumunukunukuapua’a az egyik legismertebb hosszú nevű állat. „A név hosszabb, mint a hal.”